pinocchio-2917652_640.jpg

Az interneten nagyon könnyű hazudni. Csinálhatunk profilt más nevében, állíthatunk olyat, aminek köze sincs a valósághoz, vagy egyszerűen csak élhetünk azzal a megoldással, hogy nem fejtjük ki a valóság minden részletét – azaz elhallgatunk néhány fontos tényt, adatot.

A hazugsággal szinte naponta találkozunk. És itt most nemcsak a kormányzati féligazságokról vagy a fake news-okról beszélek, hanem véleményekről, kommentekről is. Amiknek semmi köze a politikához, ám annál több köze van az értékesítéshez. Mennyivel könnyebb eladni egy olyan terméket, amit sokan szeretnek! Mennyivel könnyebb eladni egy olyan terméket, amiről csak jót mondanak! Nosza, csináljunk pozitív visszajelzéseket, legyen minden öt csillagos, mindenki áradozzon, milyen jó a termék!

Működik?

Amikor az első ilyen jellegű felkérést kaptuk, hogy mennyiért vállalunk pár száz vagy akár pár ezer pozitív visszajelzés elkészítését, elgondolkoztam. No nem az áron, hanem azon, szabad-e ilyet csinálni. Aztán az ilyen jellegű ajánlatkérésekre általában elmondom, miért tartom károsnak azt, ha ezzel a módszerrel élünk.

Amúgy nem túl bonyolult: ha a termék jó, akkor lesznek pozitív kommentek. Ha a termék rossz, akkor azt nem fogják a pozitív kommentek megjavítani, de aki csalódik, és közben látja a pozitív véleményeket, könnyen dühös lehet. A dühös felhasználó pedig megírja a véleményét – ha törlik, akkor még több helyen megírja. És ha sok dühös felhasználónk van, akkor sok negatív véleményt kapunk.

Azaz nagyon könnyen visszaüthet az, ha sok a pozitív vélemény, miközben a termék nem jó.

Más kérdés, ha kijavítjuk a termék hibáját, és ezt követően akarjuk, hogy pozitív véleményeket kapjunk. De ilyenkor se jó ez a módszer, sokkal jobb az, ha az elégedetlenkedőket megkeressük. Az sem egyszerű, kifejezetten munkás és macerás, de sokkal több pozitív hozadéka lehet, mint a kamu véleményeknek. Például azért, mert önmagában a megkeresés ténye is látszódhat, illetve az elégedetlen ügyfelek egy része akár át is fordulhat elégedetté.

Sokan akkor akarnak pozitív véleményt, amikor még alacsony az eladások száma. Ilyenkor ezzel is szeretnék jelezni, hogy valójában már igen sokat eladtak, érdemes venni tőlük. Ez se több, mint szimpla átverés, hiszen a bizalmat nem így kell felépíteni…

Összességében elmondhatjuk: nem igazán jó módszer az, ha szervezetten igyekszünk jobb színben feltüntetni magunkat. Nagyon könnyen visszaüthet, és hatalmas károkat okozhat.

Oké, de akkor miért csinálják mégis?

A válasz egyszerű: mindez, amit fent elmondtam, az elmélet. „Normálisan” működő világban, „normálisan” gondolkodó emberek között ennek így kell működnie. És ha a célcsoportunk ilyen, akkor valóban az fog történni, amit fent leírtam. De a valóság ettől azért eltér. A célcsoportunk nem tartozik minden esetben a „normálisak” körébe, sőt. Sok esetben kerül ki olyanokból, akik minden további nélkül túllépnek egy ilyen kis „csínyen”.

A valóságban az ilyen vélemények tudnak működni. Sok vevő nem akar és nem is tud annyira elmélyedni a termékünkben, hogy ténylegesen utánaolvasson mindennek, és sok vevőt igazán ez nem is érdekli. A pozitív véleményekre csak rápillant és továbblép. Aztán ha nem csalódik túl nagyot a termékünkben, akkor itt vége is a történetnek.

Jó, de akkor csináljuk ezt?

Nem, továbbra sem javaslom, hogy ezzel a módszerrel éljünk. Nem javaslom, mert egyrészt bármikor belefuthatunk egy-egy tudatosabb vásárlóba, másrészt nem javaslom, mert etikátlan. Ritkán beszélünk a kommunikáció etikai vonatkozásairól, de azt hiszem, ez probléma. Mert az etikátlan kommunikáció egyben etikátlan üzletet is eredményezhet, ami lényegében rombolja a normális üzletkötés lehetőségét. 

Lehet, elsőre úgy tűnik, ha nem lépjük meg a fent leírt megoldásokat, lemaradunk. Hiszen a konkurencia úgyis csinálja… És igen, ez így van: ha sok konkurensünk ezt csinálja (vagy néhány nagyobb), akkor rövid távon sikeresebbek lehetnek. De egy őszinte, nem hazudós kommunikáció hosszabb távon sokkal stabilabb márkát, sokkal nagyobb bizalmat eredményezhet. Ez pedig mindenképpen többet ér.

<!–

–> A cikk eredetileg az alábbi címen jelent meg:
https://onlinemarketing.blog.hu/2020/11/09/ne_hazudj_440