(M)ilyenek vagyunk 2020-ban?

covid-19-5166030_640.jpg

Eltelik lassan ez az év egy vírus árnyékában, és nagyot hibáznánk, ha nem tanulnánk ebből. Természetesen most egy különleges helyzet van, amikor az emberek többsége máshogy viselkedik, mint “békeidőben”, de talán pont ettől tanulságosabb is megismerni a reakciókat.

Amiket egyértelműen elmondhatunk, azok talán ezek:

  • felértékelődött az online
  • szélsőségesebbek a reakciók
  • jobb a megszokott, mint az eltérő
  • nem szeretünk alkalmazkodni
  • végtelenül önzők is vagyunk és végtelenül segítőkészek is vagyunk

Felértékelődött az online

Szinte már közhely, de az idei év minimum három, de egyes területeken ennél több éves fejlődést hozott. Hirtelen rá lettünk kényszerítve az internetezésre, olyanra is az internetet használjuk, ami eddig eszünkbe se jutott. Az ételrendelés mellett a bútorokat és egyre többen a ruhákat is szívesebben veszik meg online.

Sok cég pedig rákényszerült az online jelenlétre, így sokkal több erőforrást fektetnek a webáruházakba, sokkal több pénzt költenek hirdetésekre.

Szélsőségesebbek a reakciók

Valami vagy nagyon megy vagy nagyon nem megy. Vagy tetszik az embereknek vagy nagyon nem tetszik. A sokkal több online töltött idő miatt az információk is kicsit máshogy terjednek (gyorsabban), és bár ez csak tapasztalat és számokkal nem tudom alátámasztani, de sokan a frusztrációjukat is online élik ki.

Jobb a megszokott, mint az eltérő

Nem szeretjük a változást, de most változásra vagyunk kényszerítve. Jobban szeretjük azt, ha csinálhatjuk, amit eddig. Ezért hajlamosak vagyunk kockáztatni is azért, hogy a megszokott dolgokat csináljuk. Ha pedig valami olyan dolog jön, ami valamiért fontos, úgy teszünk, mintha semmi nem változott volna. Például maszkba járunk mindenhova, de amikor jön a várva várt wellness-hétvége, akkor megyünk, hiába kockázatos.

Nem szeretünk alkalmazkodni

Ez lényegében az előző pont folytatása. Ne mondja meg nekem senki, mit kell tennem, hogyan kell viselkedni. Ha eddig jó volt valami, akkor most miért nem jó? Hagy csináljam tovább úgy, mint eddig!

Végtelenül önzők is vagyunk és végtelenül segítőkészek is vagyunk

Nem hordom a maszkot, mert zavar. Az, hogy ezzel nem elsősorban a saját egészségem veszélyeztetem, hanem másokét, nem érdekel, sőt, ideológiát is találok arra, miért nekem van igazam. A tények ellenem beszélnek? Nem gond, tagadom a tényeket. Ha valamit meg tudok magamnak most szerezni, akkor az kell. Tartalékolok, mert tehetem. Túlélek.

Ugyanakkor segítek, ha valami meghat, vagy ha valami hatással van rám. Támogatom azt az ügyet, ami érdekel. Hajlandó vagyok munkát vagy pénzt áldozni másokra.

Ez a kettősség kísérte végig az egész évet a viselkedésben. Persze sokszor nem ugyanaz az ember csinálta mindkettőt, de még erre is láttam példát.

Érdekes volt figyelni úgy a saját mint mások reakcióit. Nemcsak a mindennapokban, hanem a marketing területén is. A korábbi évek tapasztalatai sokszor nem mondtak idén semmit, így tervezni is sokkal nehezebb volt és még nehezebb is lesz. Sokkal többet kell tesztelni, és kiszámíthatatlanabb, hogy egy új dolog mennyire fog működni.

A vírus nem hiányzik senkinek. Biztosan boldogabbak lennénk, ha nem kellett volna mindezt megtapasztalnunk. De ha már így alakult, próbáljunk meg tanulni belőle.

<!–

–> (M)ilyenek vagyunk 2020-ban?A cikk eredetileg az alábbi címen jelent meg:
https://onlinemarketing.blog.hu/2020/11/06/_m_ilyenek_vagyunk_2020-ban