[Kötelező olvasmány] Minden, amit az üzletikönyv-kiadásról tudni akartál

[Kötelező olvasmány] Minden, amit az üzletikönyv-kiadásról tudni akartál

Írnod kéne egy könyvet.

Ha nyitott szemmel jársz a marketingtrendek korzóján, megfigyelhetted, hogy a könyvkiadási hajlandóság nemhogy nem csökken, hanem növekvő tendenciát mutat az elmúlt években – úgy szórakoztató, mint üzleti irodalom tekintetében.

Te sem vonod tehát kétségbe, hogy könyvet kell írnod. De mégis hogyan? Milyen nehézségekkel kell számolnod? És egyáltalán: mi a marketinghaszna egy könyvnek? Hogyan kezdj neki a megírásnak – egyáltalán az írás jelenti-e a szerzői munka első lépését?

Ha ezek a kérdések motoszkálnak benned, a legjobb helyen jársz.

A cikk végére ugyanis egy stabil alaptudással rendelkezel majd a könyvkiadással kapcsolatban. Tudni fogod, miért éri meg könyvet kiadni, hogyan érdemes belekezdeni és milyen buktatókra kell figyelni.

Kiknek érdemes üzleti könyvet írniuk?

Erre egyszerű válaszom van: mindenkinek, aki vállalkozik, szakértője a piacának, fel szeretné pörgetni a marketingjét és a bevételei felpörgetésére sem ráncolná a szemöldökét.

Tehát könyvet kell írnod, ha:

  • cégvezető vagy vállalkozó,
  • tanácsadó,
  • edző vagy tréner,
  • vagy bármilyen területen dolgozó szakértő vagy, aki szeretné megkülönböztetni magát a többségtől.

Ha tehát eddig még nem fordult meg a fejedben, hogy könyvet írj, ess neki, mert a vállalkozásodnak hasznos, az emberek pedig egyszerűen imádják a könyveket. (Hidd el, ezt egyszer még nagyon meg fogod nekem köszönni.)

Miért szeretünk olvasni? Miért rajongunk a könyvekért?

Olvasni hasznos.

Olvasni menő.

Olvasni kell.

Olvasni pihentető.

Olvasni szórakoztató.

Közhelyek az olvasásról. Folytassam? Nyilván felesleges, hiszen ezekből kismilliót hallottál már. Viszont tudok néhány konkrétummal is szolgálni.

A PewResearchCenter ugyanis megpróbált utánajárni, miért is szeretünk olvasni. A kutatás az alábbi eredménnyel zárult:

  • a megkérdezettek 26%-a tanulást, a tudásgyarapítást és az új információk megszerzését tartotta az olvasás legélvezetesebb velejárójának;
  • 15%-uk a valóság elől való menekvést és a képzelőerő használatát jelölte meg a legfontosabb jellemzőként;
  • az olvasók 12%-a szerint az olvasás szórakoztató értéke, egy jó történet drámai elemei, valamint a cselekmény kibontakozása során érzett bizonytalanság és izgalom az olvasás legjobb része;
  • szintén 12%-uk nyilatkozott úgy, hogy a pihenést és a csendet élvezte a leginkább olvasás közben;
  • 6%-ukat a témák szinte végtelen változatossága, illetve egy-egy új könyv felfedezése izgatja leginkább;
  • a rendszeresen olvasók 4%-a a folyamatos szellemi gyarapodást és a világnézetük bővítését emelte ki;
  • 3%-uk a könyvekben rejlő szellemi kihívást kedveli;
  • 2% a könyvek fizikai jellemzőit (illat, tapintás) emelte ki.

A legjobb az egészben pedig az, hogy neked nem kell egyetlen jellemzőt kiválasztanod, és arra fókuszálnod a könyvedben, hiszen egy-két kivétellel egy üzleti témában írt könyv is hozza a fent részletezett élvezeti elemeket.

És még valami.

A válaszadók közül voltak olyanok, akik azt mondták, azért szeretnek olvasni, mert az nem munka.

Ez a mondat számodra olyan, mint a tartalommarketing Szent Grálja. Úgy juttathatsz még több információt a célpiacod agyába, hogy még hálásak is lesznek azért, mert szabadidőt kínálsz nekik.

Oké, ez mind szép és jó, de te egy tudatos, megfontolt vállalkozó vagy. Ezekre a statisztikákra pedig nehéz birodalomat építeni. Megértelek.

Hadd mondjak még valamit, ami elég meggyőző lesz neked.

Miért jó a könyv a marketingednek? (Miért kell könyvet írnod?)

Még száz évvel ezelőtt is macerás volt könyvet kiadni. Évekig tartó kutatások, könyvtárazások, majd levelezés a kiadókkal, hátha valamelyikük esetleg lát fantáziát az írásban és vállalja annak kiadását.

Ez mára megváltozott. Csak ebben az évben (2019 májusában) több mint 1 millió könyvet adtak ki világszerte – és hol van még az év vége?

Az UNESCO adatai szerint Magyarországon 1996-ban 9 193 könyvet adtak ki. Tíz évvel később (ezek már KSH adatok) 11 377 könyvről szólnak a statisztikák, 2016-ban pedig 12 649 könyvet publikáltak.

Ez nemcsak azért lehetséges, mert folyamatosan növekszik az olvasási hajlandóság (a kereslet), hanem azért is, mert az elmúlt évtizedekben egyre egyszerűbbé vált a könyvkiadás.

A kutatás sebessége az internetnek hála hihetetlenül felpörgött, ahogyan a kiadói folyamatok is olcsóbbá váltak, hiszen az ehhez szükséges technológia kis túlzással már bárki számára elérhető és megfizethető.

Szóval azt a kifogást el is felejthetjük, hogy könyvet írni komplikált, hosszadalmas folyamat, az emberek ráadásul nem is olvasnak.

De vajon megéri-e marketingesként ésvagy cégvezetőként saját művet publikálnod?

Abszolút.

Az idei ContenTECH Summiten (meghívott sajtópartnerként közvetítettünk, az összefoglalókat itt találod), Randy Frisch, a F#ck Content Marketing című könyv szerzője az előadását követően saját művét osztotta szét a közönség szerencsésebbjei között. Mennyivel menőbb már ez, mint névjegykártyát adni? (Másként: melyik könyvesbolt vagy épp olvasó teszi a polcaira a névjegykártyád?)

Arról már nem is beszélve, hogy egy saját kiadású könyv szinte azonnal a téma szakértőjévé pozicionál téged. És most elkezdhetnék érveket felsorakoztatni, hogy miért jó, ha véleményvezér vagy, de nem untatlak feleslegesen olyan dolgokkal, amiket már egyébként is tudsz.

Használsz szóróanyagokat, brosúrákat a céged hirdetése során? Bármennyire is gyönyörű és lényegre törő egy brosúra, nyomába sem érhet egy könyvnek. Több információ, bővebb kifejtések – és milliószor nagyobb presztízs. Arról már nem is beszélve, hogy hatékonyabban kelti fel a kíváncsiságot a célcsoportodban (könyvet örömmel olvasunk, brosúrát kötelességből).

És végül, de nem utolsósorban: egy saját kiadású könyvnél kevés dolog különböztet meg jobban a konkurenseidtől. Olyan versenyelőnyről beszélünk, ami egyszerűen nem fair. (Feltéve, hogy nem vársz addig a könyvkiadással, amíg már minden versenytársadnak lesz egy.)

Még ez sem győzött meg? Oké, mit szólsz, ha azt mondom, a könyv az egyik legütősebb tartalomgépezeted?

Nem hiszed? Rossz hírem van: a kétkedésed nagyon sokba kerülhet – és ezt nem én mondom, hanem Max Tucker. Az ő szavára pedig igencsak érdemes adnod. Hiszen egy olyan emberről beszélünk, akit egy tucat munkahelyről kirúgták és úgy tűnt, hogy a karrierje gyorsan lejtőre kerül, ám ezután kiadói szolgáltatást nyújtott olyan szakembereknek, akik megunták a mókuskereket és bele akartak vágni saját könyvük kiadásába.

Majd 6 hónap alatt összeszedett 600 000 dollárt (jelenlegi árfolyamon ~170 millió forintot). Ha érdekel, hogyan, itt elolvashatod.

A miért már nem lehet kérdés, de a módszert még homály fedi.

Hogyan lehet jó üzleti könyvet írni?

Umberto Eco könyvet írt arról, hogyan írjunk szakdolgozatot. És hidd el, az üzletikönyvírás fortélyairól is számtalan kiadvány született már. Ha gondolod, ezeket is átnyálazhatod.

Én most azonban Max Tucker módszerét szeretném bemutatni neked. (Ha valaki 4 New York Times Bestsellert írt, valószínűleg ér valamit az általa követett módszertan.)

Az alábbiakban megtanulhatod:

  • hogyan készülj fel az üzleti könyv megírására,
  • hogyan pozicionáld az üzleti könyved,
  • hogyan írd meg a könyved vázlatát,
  • hogyan készíts írástervet,
  • hogyan írd meg és hogyan szerkeszd az üzleti könyved.

A felkészülés elemi fontosságú

Vegyünk példaként egy félmaratont.

Hogyan készülsz fel rá? Elkezdesz napi rendszerességgel, néhány pihenőt beiktatva lejárni futni?

Téves.

Ha biztosan teljesíteni akarod a kitűzött célt, előbb tudnod kell, pontosan mi az. Szóval utánanézel, hogy a szóban forgó 21 km teljesítése milyen fizikai és szellemi megterhelést jelent, majd hogyan készülhetsz fel annak teljesítésére.

Ugyanez igaz egy könyvre is. Ha írsz blogbejegyzéseket, pontosan tudod, milyen komoly kihívás a rendszeres, következetes tartalomgyártás. (Ehhez itt egy kis segítség.)

A felkészülési szakaszban tehát tisztáznod kell magadban, hogy:

  • könyvet írni nehéz,
  • sokszor zavar majd össze a konstrukció felállítása és a szövegépítés,
  • az írás során folyamatos félelmekkel és diszkomfortérzettel kell majd megküzdened,
  • ráadásul mérhetetlenül fáradt leszel, mire a végére érsz – és közben is.

De van még valami, ami üti a fenti négy jelenséget: a könyved megírását és publikálását követően olyan magasságokba emeled a céged és az énmárkád, amiről a konkurenciád 90%-a csak a legszebb álmaiban hallott.

Ne feledkezz meg a pozicionálásról sem

A könyved (és a marketinged) szempontjából kulcsfontosságú a jó pozicionálás. Erről több cikkben is beszéltünk már – ha frissítenéd a tudásod, ezt és ezt ajánlom.

A pozicionálás során gondold végig, hol helyezi majd el az olvasód a könyvet a fejében, illetve milyen igényeit elégíti ki. Ha ezekre a kérdésekre tudod a választ, a könyved megírása és népszerűsítése lényegesen könnyebbnek bizonyul majd.

Max Tucker szerint az üzleti könyved pozicionálásának három fő szempontja van:

  • Milyen eredményeket kell produkálni a könyvnek, hogy sikerként könyveld el? (Ez lehet márkaismertség-növelés, hitelességépítés, ügyfélszerzés, szakértőikultusz-építés stb.)
  • A siker eléréséhez milyen közönségre kell célozni a könyvet? (Kinek kell mindenképpen elolvasnia? Milyen problémákra ad választ? Mit kap az, aki elolvassa?)
  • Miről szól a könyved és miért kell, hogy érdekelje a közönséged? (Bizonyosodj meg arról, hogy olyan könyvet írsz, amit a közönséged el akar olvasni.)

Készíts vázlatot (mert így sikeresebb lesz a megírás)

Ha rendszeresen olvasod a cikkeinket, tudod, hogy fanatikus vázlatkészítők vagyunk. Nem azért, mert fétisünk, hanem azért, mert enélkül sokkal több idő és energia egy szöveg megírása – ráadásul a siker esélye is csökken, hiszen a kevésbé átgondolt szövegeket nehéz koherensen szerkeszteni.

Arról már írtunk korábban, hogy hogyan dolgozd ki a teljes e-bookod egy féloldalnyi vázlatból. A vázlat konkrét elkészítéséhez azonban adnék még néhány tippet.

Kiemelt fontosságú például, hogy a munka ezen pontján meghatározd a fejezeteket. Ha szükséges, hívj össze meetinget, brainstormingoljatok a csapatoddal, a lényeg, hogy épüljön fel egy ív, amelyre felhúzhatod a könyv tartalmát.

Majd a fejezetek felhasználásával készítsd el a vázlatot.

Most mutatok neked egy hatékony felosztást egyenesen Max Tucker műhelyéből.

3. fejezet vázlata:

  • Előkészítés (Lehet egy erős kijelentés, egy célmeghatározás, egy személyes történet, lényegében bármi, ami elég ahhoz, hogy felkeltse az olvasó figyelmét.
  • A fejezet tézise (Foglald össze világosan, mire számíthat az olvasód ebben a fejezetben. Milyen témáról beszélsz, milyen problémákat oldasz meg és így tovább.)
  • Tartalmi alátámasztás (Szedd össze, milyen statisztikákkal, tényekkel, feltételezésekkel és tapasztalatokkal erősíted meg a fejezetben tett állításod. Ez a rész képezi majd a fejezet kifejtését, szóval légy nagyon alapos a kutatómunka során. És ne feledd, hogy az olvasó szemével kell vizsgálnod a témát.)
  • Történetek (Storytelling nélkül felesleges könyvet írnod. A történetek élvezhetőbbé és könnyebben megjegyezhetővé teszik a fejezeteid. Arra ügyelj, hogy a sztorik kapcsolódjanak a fejezet témájához.)
  • A fejezet legfőbb tanulsága az olvasó számára (Foglald össze röviden és tömören, miről szólt ez a fejezet, mik azok az információk, amelyeket az olvasódnak mindenképpen memorizálnia kell.)

Mi az az írásterv, és miért van rá szükséged?

Az írásterv nem összekeverendő a vázlattal.

Az elsődleges feladatod, hogy jelöld ki, mikor írsz és hol. Ehhez pedig tartsd magad konzekvensen.

Én például mindennap 6.30-kor kelek, 8.00–11.30-ig írok (jellemzően otthon), 13.00-ig megebédelek, és igyekszem délutánra tenni a megbeszéléseimet, találkozóimat és egyéb személyes jelenlétet igénylő tevékenységeimet, mert ekkorra már annyira pezseg az élet körülöttem (hangos a város, folyamatosan rezeg a telefon), hogy képtelenség a munkára koncentrálni. Ezt követően este 22.00 után még ráhúzok egy etapot, mert akkor is elég nyugi van az íráshoz. (Ezt a napirendet egyébként Magyarósi Csabától nyúltam, majd szabtam a saját igényeimre.)

Ha ezzel megvagy, tűzz ki egy naponta teljesítendő íráscélt. Ha például napi 500 szót írsz (ez megközelítőleg 2 oldal), akár 2-3 hónap alatt is befejezheted a könyved.

És mindig tűzz ki határidőket. Mikorra készülsz el a kutatással, pontosan mikor fejezed be az egyes fejezetek és így tovább. (Máskülönben csak halogatás lesz a dologból, nem könyvírás.)

Most jön az, hogy megírod az üzleti könyvedet

Hidd el, nem ez a munka legnehezebb része – de tudom, hogy te ettől tartasz a legjobban.

Ha viszont már az elején felmérted a munka nehézségeit, jól pozicionáltad a könyved, írtál egy alapos vázlatot és következetes írástervet is készítettél, a konkrét írói tevékenység csak kitartást és következetességet igényel. Minden nap tartsd magad az írástervedhez, ha pedig megcsúszol, akkor folytasd úgy, mintha mi sem történt volna (azaz: írj tovább).

Fogd az első vázlatod és kezdd el kidolgozni a fejezetet – teljesítve az írástervedben megfogalmazott kvótákat.

Az üzleti könyved szerkesztése

Már majdnem vége. Megírtad a könyved, a célegyenesben vagy. De még nem szakítottad át a szalagot. Ez az a pont, ahol rengetegen elvéreznek, pontosan azért, mert a nehézségek feltérképezése során nem fordítottak kellő figyelmet a szerkesztés szükségességére.

Pedig egy szerkesztetlen könyv rosszabb, mint egy megíratlan. Hiszen az utóbbi legalább nem járat le a célközönséged előtt.

Van azonban egy jó hírem is. Egyáltalán nem szükséges milliókért megbíznod egy kiadót, hogy elvégezze a mű editálását. Tucker módszerét követve ugyanis csupán két dologra kell figyelned a folyamat során:

  • Kézi szerkesztés
  • Hangos olvasás

És hogy ez a két lépés miért különül el egymástól?

A kézi szerkesztés során mondatról mondatra olvasod el a szöveged (figyelmesen!), és folyamatosan az alábbi kérdéseket teszed fel magadnak:

  • Egyértelműen fogalmaztam?
  • Pontosan mit akarok mondani ezzel a mondattal?
  • Szükséges ez a mondat?
  • Hogyan következik ez az előző mondatból, és a következő hogyan következik ebből?

Lényegében tehát figyelmesen olvasol, kiszűröd az elgépeléseket és a helyesírási hibákat, közben olyan feszesre faragod a szöveget, amilyen feszesre csak tudod.

(Ja, és egy rossz hírem is van. Ezt addig kell ismételned fejezetről fejezetre, amíg a szövegedből már nem tudsz húzni.)

Arra pedig, hogy a kéziratot hangosan felolvasd (lehetőleg valaki másnak), azért van szükség, mert így egyfelől könnyebben kidomborodik, ha egy mondat túl hosszú vagy nehezen érthető, másfelől pedig hangosan kiolvasva a szavakat olyan hibákat találsz meg, amelyek néma olvasással az ötvenedik alkalommal is elkerülték volna a figyelmed.

Röviden összefoglalva tehát ennyit jelent megírni a saját üzleti könyved.

Ja, és persze minden könyvnek – és azok minden fejezetének – szüksége van egy-egy ütős kezdőmondatra. Tudom, hogy neked is meggyűlt már a bajod velük, hiszen én nap mint nap csetepatézom néhányukkal. Ezért is ajánlom a figyelmedbe ezt a cikket.

Most már csak publikálnod kell

Arról, hogy hogyan kell egy könyvet publikálni és közben mire kell kiemelt figyelmet fordítani, egy külön cikkben fogok beszélni – ez ugyanis bőven kiteszi a munka egyharmadát.

Ez azonban ne szegje kedved.

Ha ugyanis van olyan könyved – vagy könyvötleted –, amelyet érdemesnek tartasz a kiadásra, írd meg, mi pedig gondoskodunk a terjesztésről. Jól hangzik, nemde?

A részletekért vedd fel velünk a kapcsolatot.

<!–

–>
[Kötelező olvasmány] Minden, amit az üzletikönyv-kiadásról tudni akartálA cikk eredetileg az alábbi címen jelent meg:
https://www.marketingszoveg.com/tartalomkeszites/kotelezo-olvasmany-minden-amit-az-uzletikonyv-kiadasrol-tudni-akartal/