Konferenciák evolúciója – Csermely Ákos emberarca

Média Hungary Internet Hungary – Evolution – csupa olyan konferencia, amelyet a magyar média, marketing, kereskedelem üzleti és az őket kiszolgáló technológiákat nyújtó szakma munkatársai évről évre látogatnak. Kikerülhetetlenül jelen vannak 25, illetve közel 20 éve. Kimondhatjuk: aki számít, itt jelen van, előad, részt vesz, de legalább beszél róla. Csermely Ákos a hazai konferencia üzletág prominens figurája. Gáspár Kati beszélgetett vele.

Konferenciák evolúciója - Csermely Ákos emberarca
Csermely Ákos

Hány éve szervezel konferenciákat – mi volt az első gondolat régen, amikor először eszedbe jutott, hogy kellene egy szakmai konferenciát szervezni?

Prózai sztori. A kétezres évekig televíziós voltam. 1996 – ban az MSat (A3) tévének voltam az igazgatója, és egy „malőr” miatt kellett csinálnunk egy fogadást, amiből, hogy ne legyen olyan unalmas, beszélgetéseket és előadásokat szerveztünk hozzá. Végül átalakultunk egy konferenciába. A párom a keresztanyja, az lett a neve, hogy Média Hungary. Széplakon, az Ezüstpartban tartottuk és 350 fő jött el.
Elkezdtem a konferencia színpadra programot írni, és rájöttem, hogy sokkal jobban érdekel az, ami a média üzleti hátterében van, mint maga a tévézés. Kétezerben minden más a hátam mögött maradt és csak konferenciákat szervezek.
Azóta jóformán minden lecserélődött, tartalom, témák, de részben a közönség is…

Volt-e valaha bukás bármelyik kezdeményezésed?

Nem tudom, mit nevezünk bukásnak. Azt hiszem, valójában nem volt. Ami nehézség adódott, abból mind tanultam, abból lettünk az, akik mára vagyunk. 1996-ban el kellett fogadtatnom, hogy csinálok egy Média Hungary konferenciát, aztán egyértelműsítenem kellett, hogy az enyém. Többször megpróbálták elbitorolni tőlem nem csak a nevet, de az egészet, még most 2017-18-ban is voltak kísérletek rá, hogy kisajátítsák. Néha van amikor valaki ezt látná jobb megoldásnak. Az, aki lop és nem újat kreál, azonban mindig megbukik, ez törvényszerűség.
De kisebb bukás lehet egy-egy konferencián, ha az előadó rosszul kommunikál, nem azt csinálja, amit megbeszéltünk, mással áll ki, vagy mást mond el, mint amit megbeszélünk, amiről a felkérés szólt. Ez nem csak nekem, de főleg neki bukás. Hat héttel a konferencia előtt mindenkivel mindent megbeszélek – bátran fel lehet készülni és visszakérdezni. Sokan meg is teszik. És van aki inkább más utat választ. Egy tévében ha bemész a stúdióba aláíratnak veled egy papírt, nehogy hülyeséget csinálj az élő adásban. A sajtóban nem engedik ki az anyagot, amíg az a szerkesztőségnek/kiadónak nem megfelelő. A konferencián pedig egyedül van a színpadon a becsületével. Hál ’Istennek azért ez baromi ritka, hogy így viselkedjenek. De ezt bukásnak veszem.

Az véd meg a bukásoktól, hogy igyekszem jól ismerni a piacot, élvezem az emberi és piaci mozgásokat tanulmányozni. Ha kitalálunk egy programot, rengeteg emberrel alakul ki, vagy van meg régről a kapcsolat. Egyszer valaki azt mondta, hogy olyankor még az ereimben is a konferencia folyik. Imádom, hogy emberi és szakmai kapcsolati összefüggéseket láthatok át. Figyelembe veszem, ki hol van, mit csinál. Igyekszem felismerni hogy kik az indikátor emberek, az ő a mozgásukból ki kell olvasni, mire kell vigyázni. Például: Ha egy nagy ember valamiért megharagszik rám, vagy valótlant állít, akkor a kollégái elkezdenek nem lájkolni, aztán ha rendeződünk, újra kedvelnek. Banális mérce ez, de ott van, működik. Ezeket a kis érzelmi mozgásokat folyamatosan látjuk a szakmában, de ez a szakma (is) egy áramló hullámzó tenger, és nekem tudni kell a hullámokat a hajóm mozgása érdekében uralni, és a szeleket a vitorlámba fogni. Azt hiszem, ebben jó vagyok, ha nem, akkor meg ráérek a kutyasétáltatásnál újragondolni a „bukásomat” és tanulni belőle.
Mivel én tévés voltam mindig, úgy látom, hogy a konferencia is olyan, mint egy tévé, megvannak a játékszabályai. Egy másik médium, ahol közel azonos játékszabályok vannak. Aki a szabályokat nem fogadja el, ott egy kezelendő helyzet van, de ettől még véglegesen nem bukik senki.

Ennyi idő után hogy lehet mindig szintet lépni? Nagyon nehéz lehet, de neked mindig sikerül, ahogy látom? Te hol inspirálódsz?

Tanulok – folyamatosan, megállás nélkül és tudásvággyal. Külföldi és a hazai sajtóból is, de minden nap a hétköznapi szakmai beszélgetésekből, a barátoktól, ez a legszebb része. Mindennek utána kell menni, minden barátom inspirál. Például a mostani Evolution konferencia előtt jött egy impulzus egy nemzetközi vonalon a real time marketingről. Kutatni kezdtem idehaza, akár a saját vásárlásaim kapcsán, akár a piacban, jött valaki akivel beszélgetni kezdtünk róla, és már meg is volt az ív, nem csak erről, de az impulzusvásárlásról is lesz szó, az evangelisták kezeléséről is, egyszóval ha egy inspiráció utolér, valahogy mindig feláll a téma a konferenciáig egy komplex egésszé. Egy program megírása ettől válik alkotássá, tanulsz megpróbálod összekapcsolni úgy, hogy érdekelje a közönséget. A közönség tisztességes partner, mint a tévében, ha tetszik nézi, ha nem akkor nem. Csak itt látod azt is hogy ki nincs ott. Remélem érthető a humorizálásom.

Mi volt a legnagyobb siker a személyes életedben a konferenciák kapcsán? Milyen változást hozott a személyes életedben?

Az elmúlt 24 év. Ez az életem, jóban rosszban. Ez már azért sikernek nevezhető, nem? Sokan azt hiszik, hogy ezeken a konferenciákon sokat lehet keresni. Ez nem könnyű, és nem annyira nagy üzlet. Tisztes megélhetést ad, de van rizikója és nagy befektetési igénye is. Ha könnyű lenne, és nagyon nagy üzlet, akkor nem egyedül lennék ezzel a piacon. Vannak jobbak és kevésbé jó programok, előre kell kifizetni egy csomó előleget, nem egy biztos bevételi forma, és ráadásul az utolsó időszakban jönnek be a bevételek. Ha hosszú távon gondolkodunk, ezek kiegyenlítik egymást.
De jó például arra is, hogy látszik, milyen a szakma, például milyen az ügynökségek hangulata, amikor azt mondják amit gondolnak és amikor nem azt mondják, csak terelnek – ez összefüggéstan, amit imádok érteni. Hogy mi a siker? Az egész, hiszen ez folyik az ereimben. Azért ez is siker nem?!

Kikből áll a csapat?

A feleségemmel ketten vagyunk a legerősebb team tagok, és van pénzügy, gyártás, vigyázunk egymásra, szeretjük egymást, van, akivel 25 éve együtt vagyunk, és van néhány új tag is, de nincs fluktuáció, aki ide jön, egy csapathoz csatlakozik. Olyanok vagyunk, mint egy család, számíthatunk egymásra, figyelünk egymásra. Azok a csapattagok, akik már nem velünk vannak, visszatérnek, néha egy-egy posztra, vagy legalább vendégként, marad a barátság, a tiszteletteljes kapcsolat.

Mi jelenti neked a kikapcsolódást, ha vége egy konferenciának? Mit szoktál csinálni a konferencia zárása után? (… persze túl azon, hogy készülsz a következőre 🙂 )

Kutyasétáltatás, hiszen tudod, te is kutyás vagy. De főleg az olvasás. Ott van még a zongorázás is. Gyakran főzök, új technikákat próbálok ki a konyhában. Új hobbim, hogy drónozok. Szeretek kertészkedni is.

Kit tartasz konkurensednek, van-e inspiráció a konkurenciában?

Konkurencia verseny akkor nemesít, ha úgy másol, hogy lehet tőle viszont tanulni. Magyarországon nem nagyon van konkurencia, nem igazán jellemző ez. Nem csak az a baj, hogy másol, hanem hogy nem csinálja jobban. A másolás önmagában mindig piacromboló és nem piacépítő.

Az együttműködés nagyobb erőt ad, mint a konkurálás. Én egy vehemens de egyértelmű ember vagyok, de megpróbálok racionális lenni, viszont sokan érzelmileg döntenek, és emiatt gyakran önmagukra is és cégükre is veszélyesek. Ha valakinek nem engedem hogy a „lakásomban kuplerájt” csináljon – lásd önkényeskedés a konferenciámon, pl, nagyobb standot épít, mint a szerződött- akkor ne rám haragudjon ha ezt, különböző nyomós okok miatt egyértelműen nem engedem meg. És jön a bosszú, az önmagára és persze rám is veszélyes bosszú.

Veszteségek – az elmúlt években több népszerű előadó, közeli ismerős is meghalt, az idő múlik … Hogy viseled ezeket?

Sas Pista, Diószegi Jóska … ugye? Lelkileg nagyon nehezen. Pótolhatatlanok. Képes-e valaki a helyére lépni? Még nem látom …, de a fiatalokat feltétel nélkül szoktam támogatni, hátha elmondhatom egyszer, ott voltam a kezdésénél.

Vannak jó új előadók? Kik azok, akik nagyon fiatalok és nagyon sokat ígérnek? Hogy lehet nálad valaki befutó nagy ígéret?

Az iskoláknak, a szövetségeknek feladata lenne, hogy a szakmai nagyságokat neveljen. Most az Evolutionön több ilyen előadónk is lesz, de nem mondok neveket, mert fel fog hívni a főnökük, hogy ne reklámozzam a munkatársaikat, mert „ellopják” őket. Van nagyon sok tehetség, és én lehetőségeket adok, meglátjuk, ki tud bizonyítani. Idővel van aki „elkurvul”, és sales előadást tol a szakmai előadás helyett. Ők mindig kihullnak.

Nekem sokan mondják: Ákosnak pszichológiája van, csak nem ismerjük … Én azért rákérdezek. Hogyan döntöd el, kiket kérsz fel előadónak? Van egy fix kör, és vannak “futottak még” nevek? Hogy születik egy előadássor koncepciója?

Egyszerű vagyok, mint egy facsipesz, ezért nem ismernek ki. Bonyolultabb dolgokat gondolnak, mint ami a valóság. Az agy egy furcsa jószág. Az elképzelt és a valós dolog között egy idő után a döntésnél nehezen szelektál, különböztet. Az emberek néha rosszul gondolnak valamit, aztán aszerint ítélnek. De tény: kérni lehet, követelni vagy sunyiskodni nem. Mondj olyat ami szakmailag értéket képvisel, a közönséget érdekelheti, és benne leszel a körben. Ha értékesíteni akar valaki, azt én azonnal észreveszem. Nálunk nincs sales előadás, ettől harapok. Én sok előadónak fizetek (legalább azzal, hogy kap egy hotelt és ott lehet az egész eseményen) Elvárásaim vannak. Igen. A sunyi dolgokat nehezen viselem. Ha valaki elfogad egy előadástémát, akkor ha azon változtat, főleg úgy, hogy utólag kell rájönnöm, nyilván hagyom egy kicsit pihenni. Bizonyítsad, hogy szakmai előadást fogsz tartani ami érdekes a közönségnek. Ami a hallgatóságnak érdekes és releváns. Ha igen, akkor lehet jönni előadónak. De ha a mondatokban ott van, hogy ”ezt vedd meg” az bizony nehezen engedem be.
Ha bárki olyan témával és tartalommal jön, ami szakmai és mély, azonnal jöhet.
Szellemi rasszista vagyok és aki velem egyenes, azokat támogatom és barátommá válik. Nem egy barátom van, aki szemebe mondta hogy „szar vagyok”. Visszakérdeztem és igaza volt. Az ilyen kapcsolatokat igyekszem megbecsülni. De ember vagyok, esendő és persze gyarló, mint mindannyian.

Mikor találkozunk legközelebb?

Evolution február 27-28 – olvasd el programot, ha van legalább egy órád! Magából a programból tanulni tudsz. Szerintem, nyilván hazabeszélek, de erre érdemes időt szánni. De legjobb, ha eljöttök.
Az Evolution konferencia programjáért IDE KATTINTS >>