Hogyan húzz fogat egyszerűen – Avagy hogyan (ne) válassz cégnevet, márkanevet, vagy szlogent?

Galambos Róbert PR stratéga azt szokta mondani: az lesz a jó, amit bevezetsz. Bucsányi Krisztián szövegíró szerint bármilyen logó, vagy cégnév jó, amit ismertté teszel egy jó üzenettel. Kászonyi -Nemes Márió sztorija tanulságos. A pécsi marketing szakértő a helyi FOSS cég szlogenjét hozza rossz példának, míg Mészáros Róbert brandmadár konkrét lépéseket fogalmaz meg. – Segítünk, ha most akarod elnevezni a céged, most keresed a szlogened, vagy egy termék márkanevét keresed. – Gáspár Kati posztösszefoglalója

A KKV Marketing csoportban naponta jön kérdés: Mi legyen a cégem/brandem neve, vagy szlogenje?

Hogyan húzz fogat egyszerűen - Avagy hogyan (ne) válassz cégnevet, márkanevet, vagy szlogent?Sokszor jön kommentben az egyértelmű és a legjobb, leghelyesebb tanács, mely szerint kezdjünk együtt dolgozni valamilyen kisebb (nagyobb?) ügynökséggel, ahol értenek a stratégiaalkotáshoz, van kreatív ember, szövegíró, tudnak tesztelni és szakértő módon segítenek a név, a brand, a szlogen kiválasztásában. A posztolók mégis a közösséget, a „kollektív elmét” akarják hekkelni. Részben pénzügyi megfontolásból, részben pedig egyszerű tudatlanságból. Azt gondolják, az ilyen ötletbörzén lehet valami jó eredményre jutni.
Egy csomó béna, ugyanannyi szerencsétlen, vagy védhetetlen, néhány egész épkézláb, és talán ha egy jó ötlet érkezik, de kérdés, hogy a posztot kezdeményező milyen alapon választ a bullshit tengerből – és a jónak tűnő javaslat vajon beválik-e?

Károlyi László kreatív kommunikátor, grafikus a címadó mondatért is felelős, mert a lényeget ragadta meg. Tényleg körülbelül annyira könnyű javasolni egy afféle „csináld magad” módszert, mint megműteni a saját bölcsességfogunkat.
Egyáltalán nem könnyű leírni azt, amiről könyvek szólnak, és egyetemi szemesztereken beszélnek róla (könyvajánlót a cikk végén találsz.)

Most összefoglaljuk neked azokat a dolgokat, amiket a szakértők fontosnak tartanak:

Károlyi László sorrendje

  1. tájékozottság
  2. termékismeret – mármint a sajátodat. Lehet, hogy viccesen hangzik, de ismerned kell a termékedet a vásárlód fejével
  3. piacismeret – tudd és ismerd a piacodat, és csak jól átgondolva gyere be a piacra
  4. olvasottság (magyar nyelv és irodalom skill) – nem csak szakirodalom
  5. huncutság – ha tanácsadót keresel, olyat válassz, akiben van
  6. versenytársak megismerése – enélkül alapvetően ne állj neki, és NE MÁSOLD le őket. Még egyszer: NE MÁSOLJ! (Másolhatsz metódust, előnyt, bármit, de brandet soha!)
  7. domain check, – foglalt vagy sem? (www.domain.hu -> ha még nem lested meg)
  8. social media url check – nézd meg hogy pl. a www.facebook.com/kitalaltneved foglalt-e már? Ha igen lapozz, vagy vásárold meg. De soha nem ez alapján döntünk!

Bónusz tipp: az első vicces nevet MINDIG hajítsuk ki, (lásd beauty-FULL) ez az intelligencia teljes hiányáról árulkodik, nem vagyunk ötévesek.

Mészáros Róbert nem csak könyvet írt a témáról, de szenvedélyesen szereti a márkaépítést pár szemponttal egészítette ki a fenti listát, és máris ellentmondásba keveredik Károlyi Lászlóval.

  1. szuper, ha könnyű rá hivatkozni, könnyű használni, például: BrandBirds-módszer, -szemlélet, vagy amikor a közösség is benne van: Brandship >> #brandshipper
  2. fontos hogy időtálló legyen, ne legyen benne pl. olyan technológia ami később várhatóan változik (pl. DVD-kuckó…)
  3. lehetőleg ne a szolgáltatást, terméket írja le – erre jobb egy szlogen, illetve ha változik a portfólió, elavult lehet. Legyen eg
  4.  a humor jó, de nyilván nem szabad túlzásba vinni és passzolnia kell a brand hangulatához
    5. márkanév hossza 5 szótag alatt ideális, de nyilván erre is vannak kivételek
    6. az alliteráció is jó (Coca-Cola, BrandBirds)
    7. bátran lehet használni a névben állatokat, növényeket, színeket…
    8. nemzetközi piac esetén figyelni kell rá, hogy angolul vagy más világnyelven (vagy az adott piac nyelvén) ne jel
    entsem valami csúnyát vagy a márkával nem összeegyeztethetőt, vagy hogy angolul legyen a név (lásd Pöttyös külföldön Dots márkanév alatt nyomja)
    9. még egy szempont: nem a szabad domainek alapján válasszunk márkanevet!!! Könyörgöm ezért 🙂
    10. erős, ha az alapító neve benne van valamilyen formában (Cserpes), főleg ha az arcát is adja hozzá (aztán később ha ez már nem menő, le lehet venni és meghagyni hogy update 😉 )

Amúgy nem szabad túlmisztifikálni a nevet… ha nem jön ihlet, nem érdemes hónapokat gondolkodni rajta kkv szinten. Amúgy külföldön ez külön iparág, vannak külön márkanévre specializálódott ügynökségek.
Egy rossz névvel is be lehet futni… aztán megváltoztatni 🙂 Rossz névre is van híres példa, lásd AirBnB. Bár ennek a névnek az előnye hogy erősen kapcsolható hozzá az alapító sztori (matrac a kiadó szobában).

Magyari Bernadett Simon Sinekre hivatkozik, aki azt mondta, hogy nem terméket veszik hanem azt amiért csinálod. Innentől kell nevet, designt, célcsoportot és minden kiválasztani, hogy a hasonló gondolkodású emberek tudjanak a miérttel azonosulni.

Boóc Péter (Dog&Pony) szempontjai tovább árnyalják a kérdést: 

  1. Könnyen leírható, kimondható. Ne legyen félreérthető.
  2. Ütős, emlékezetes
  3. Egyedi (trademarkok, márkák, domainek foglaltsága sokat elárul)
  4. Váltson ki érzelmet. Vicc, felháborodás, erő…bármilyen érzelem jó ami illik a termékhez/céghez, stb.
  5. Fő szempont legyen a névadás célja, azaz döntsük el hogy kinek szól. Ha kisvállalati vevőknek akkor USP is benne lehet (Gyors Könyvelő Kft). Ha hosszabb távú márkaépítés a cél egy szaturált piacon akkor teljesen kitalált szó a jó. Itt ezer példát lehetne hozni, ez az egyik legnehezebb része.
  6. Legyen benne tér. Sose tudjuk, mit hoz a jövő. Ha pl. külföldre is akar szolgáltatni majd egyszer akkor ne legyen Turul Könyvelő Kft. A 2rule Consulting már sokkal jobb ötlet 😉

A hozzászólók többsége megegyezett abban, hogy soha nem szabad ezt a témát sem túlagyalni, sem elkapkodni, sőt abban is, hogy – bár fontos, hogy a cégvezető azonosulni tudjon vele – nem az az elsődleges szempont, hogy neki tetszik-e vagy sem, hanem az, hogy a célközönség számára milyen üzenetet hordoz.

Külön zseniálisak a magyarul valami jelentéssel bíró cég-márkanevek. – mondja a pécsi marketinges Kászonyi Nemes Márió:
Városunkban a FOSS épít epp gyárat. Ha jól lattam, a szlogen FOSS -Vilagszinvonalon lett.
Sose ertem hogy senki nem szól ilyenkor? Vagy ez olyan mint az átlátszó leggings… – hagyjuk, hátha nem veszik észre?!

Te hogy választottál márkanevet, (cégnevet) mi vezetett, amikor kitaláltad?

Márkanév témában könyvajánlók, KKV fókusszal:

  • Papp-Váry Árpád: A márkanév ereje
  • Mészáros Róbert: Brand a lelke mindennek
  • Nagy Kriszta: Nevek Harca