Amiben vezetünk az EU-ban

83.png

Gondolom nemcsak nekem tűnik fel, hogy az utóbbi egy-két évben mennyire eltolódott az online jelenlét a Facebook irányába. Lassan ott tartunk, hogy nemcsak akkor kötelező elem, ha B2C piacon vagyunk, de egyre több B2B cél is elérhető itt. De vajon mi ennek az oka? És miért nem látunk erre más országban annyira példákat?

A választ egy most publikált Eurostat jelentés adja meg (én itt olvastam). Az adatok tavalyiak, így a lehetőséghez képest frissek. Ez alapján

Az Európai Unióban a 16-74 éves korcsoportban az internetezők között legmagasabb arányban Magyarországon használnak közösségi oldalakat 

Számszerűsítve ez 83 százalék. Mivel azt már más kutatásokból tudjuk, hogy ez a 83 százalék lényegében a Facebook-ot (és a YouTube-ot) jelenti, így már érthető, miért akar mindenki Facebook-on kommunikálni.

A fiatalok lényegében 16 év fölött mind használják a közösségi médiát (Facebook, YouTube, Instagram):

A fiatalok (16-24 éves korcsoport) között az unióban a legnagyobb arányban (97 százalék) Belgiumban, Magyarországon és Dániában használták a közösségi oldalakat, a legkisebb arányban (77 százalék) Franciaországban, míg az uniós átlag 88 százalék volt.

De az idősebbek több, mint fele is: 

Az idősebbek közösségi hálózati aktivitás az unióban átlagosan 32 százalék volt, és majdnem minden uniós tagállamban 50 százalék alatt maradt, kivéve Belgiumban (56 százalék), Magyarországon (55 százalék), Máltán (51 százalék) és Portugáliában (50 százalék).

Az is kiderült, hogy az internetezők nagyon nagy része információt keres, ha online van: 

Információkeresésre a legmagasabb arányban (92 százalék) Németországban használták a világhálót, de magas volt az arány Horvátországban, Finnországban és Hollandiában (egyaránt 91 százalék) és Csehországban (90 százalék) is. Magyarország a rangsor 9. helyén állt a 80 százalékos uniós átlagot meghaladó 88 százalékkal. Legkisebb arányban Olaszországban (50 százalék), Romániában (59 százalék) és Bulgáriában (65 százalék) használták az internetezők információkeresésre az internetet tavaly 

Ezeket ha összerakom, azt látom, hogy a magyarokat Facebook-on (és egyéb közösségi oldalakon, pl. YouTube-on) el tudom érni, és szemben a szintén magas keresési aránnyal (amiről ez a kutatás nem szól), a Facebook-on olyan környezetben, ahol igényt is tudunk teremteni.

Ráadásul ezeken a felületeken mind tudok pontosan célozni (nemcsak demográfiai alapon), és kis összegű hirdetéseket is indítani. Azt gondolom, ez megmagyarázza, miért tolódott el az érdeklődés ennyire a Facebook és tsai. felé. Már csak azt kellene kitalálni, hogyan fog finanszírozódni a hazai tartalom…

<!–

–> A cikk eredetileg az alábbi címen jelent meg:
http://onlinemarketing.blog.hu/2017/07/20/amivel_vezetunk_az_eu-ban