A tények értéke

trust-4321822_640.jpg

A már mögöttünk lévő tízes évek egyértelműen az álhírekről is szóltak. Egészen pontosan a hírek elértéktelenedéséről, a tények figyelmen kívül hagyásáról, átértelmezéséről vagy egyenesen tagadásáról. Mindig is voltak emberek, akik a saját valóságukban éltek, de az elmúlt évtizedben ezt sokan kihasználták, és különböző okokból, de tömegeket tudtak rávenni arra, hogy egy felépített, saját valóságban higgyenek.

Számos cikk, film, dokumentumfilm és könyv is szól erről, különböző megközelítésből, így nem szeretném részletezni azt, hogyan és miért alakult ki ez a helyzet, de tény: mára egyes országok, sőt, a nyugati világ jelentős része megosztottá vált. Sokak számára mást jelentenek a tények, mást a valóság. A valóságértelmezés elment egy olyan irányba, amely már befolyásolja a hétköznapi döntéseket is. Amíg csak egy szük kisebbség állt ellen a tudomány által állított tényeknek, addig az betudható volt egyfajta egzotikus szélsőségnek, de amióta ez a kisebbség sokkal nagyobb létszámú lett, már olyan erővel bírnak, ami mindenkinek az életére kihat.

A Netflix The Social Dilemma címe filmje is beszél erről, ott egyértelműen a közösségi médiára terelve a felelősséget, hogy ez kialakulhatott. Ugyanakkor azt gondolom, ez ennél jóval mélyebb kérdés. Miközben abban a hitben éltünk, hogy túl vagyunk a felvilágosodáson, és az emberek többsége nem kitalált mesék, hanem a tudósok által bemutatott világot fogadja el, kiderült, ez sokak számára csak a felszín. Amint kapott egy kis támogatást, ezt a fajta gondolkodást azonnal sikerült levetni, és onnantól kezdve összeesküvés-elméletekbe és más, a tényeket figyelmen kívül hagyó vagy tudatosan félreértelmező világba kezdtek el hinni. És ez nem kizárólag politikai kérdés: ez már jóval túlmutat azon, ki melyik politikai tábor része.

Mára tehát eljutottunk egy olyan állapothoz, amely gondolkodásában alapvetően eltér attól, amit 10-15 éve láttunk magunk körül. A húszas évek nagy kérdése az lesz, ez így marad, esetleg mélyül, vagy sikerült visszaállni egy olyan gondolkozásra, ahol a tényeknek van hitele, a tudósoknak van hitele, a valóságnak van hitele?

Ha valaki valamilyen közkeletű összeesküvés-elméletben hisz, és szerinte a világot úgy kell értelmezni, az most természetesen fúj rám, és azt mondja, én mondom a hülyeséget, végre látjuk a valóságot, és én hazudok, én is a világ-összeesküvés része vagyok. Számára ugyanis az ő valósága A valóság, és amit én mondok, az a torz világ.

Sokan vannak ilyenek. De vajon nekik van igazuk? Úgy kell élnünk, hogy elfogadjuk ezeket?

Nem lenne példa nélküli. A vallások megléte önmagában egy párhuzamos világot mutat. Sőt, sok párhuzamos világot: ahány vallás, annyi féle isten, ahány vallás, annyi féle valóság, ahány vallás, annyi féle tény-értelmezés. És egyébként a világ működik, nem okoz jelentős problémát, hogy ezek a vallások így egymás mellett vannak (igen, vannak és voltak vallásháborúk, de ezek jobbára a szélsőségek által gerjesztett háborúk, és mindig van az ideológia mögött valamilyen gazdasági, hatalmi kérdés). Akkor meg kell szoknunk, hogy párhuzamos valóságok lesznek, és nemcsak egymás hitére kell figyelemmel lennünk egy toleráns környezetben? 

Miközben ez a kérdéskör személy szerint is érdekel, szakmai szempontból is fontosnak tartom. Könnyű belátni, mennyire befolyásolja a marketing kommunikációt is ez a változás, hiszen például egy Covid miatti céges lépést is máshogy ítélnek meg azok, akik elfogadják, hogy szigorú védekezésre van szükség, mint azok, akik elutasítják azt.

Vagyis a párhuzamos valóságok léte igenis befolyásolja az üzleti világot is. Több dologra kell figyelnünk, meg kell értenünk, hogy mi az, amit még leírhatunk, és mi az, ami már a fogyasztóink egy része számára elfogadhatatlan. Politikai vagy más, társadalmi kommunikációra ez kiemelten igaz. Hiszen azok, akik egyszerűen érnek el sok embert, egyben felelősek is, hogy amit mondanak, az milyen hatásokat fog kiváltani.

Azt hiszem, a következő évtized legnagyobb kihívása a környezetünk védelme után ez: mennyire leszünk képesek általában, társadalmi szinten visszatérni a tényekhez, értékelni azokat, vagy olyan világban fogunk élni, ahol nemcsak az különböztet meg a másiktól, hogy hol született vagy milyen nyelvet beszél, de az is, hogy melyik valóságban hisz.

Tíz év múlva majd érdemes lesz visszatekinteni, mi történt. Most, egyelőre, meg kell ezt élnünk. A saját életünkben és a szakmai kommunikációban is.

A marketing területén dolgozol, vagy vállalkozó, cégvezető vagy? Neked is szól az Onlinemarketing Klub! Várunk a tagjaink között!

<!–

–> A tények értékeA cikk eredetileg az alábbi címen jelent meg:
https://onlinemarketing.blog.hu/2021/01/08/a_tenyek_erteke