A koronavírus 8+1 tanulsága

marketing.png

Most mindenki azon dolgozik, hogy túl legyünk mindenen, amit a koronavírus miatt elrendelt intézkedések okoznak. Néhány cég számára ez lehetőség, de sok cég számára maga a rémálom: olyan válság, ami váratlan jött, mindenkit felkészületlenül ért, és menekülni sem lehet belőle.

Aztán ahogy kialakultak az első hetek után a túlélési stratégiák, úgy kezdett normalizálódni (vagy éppen még jobban szétesni) a napi működés. És mára talán az is kiderült, mely cégek azok, amik életképes, és mely cégek állnak le végképp. Lassan oldódnak a korlátozások, és lassan el kell kezdeni azon is gondolkodni, mit adott nekünk ez a helyzet.

Vért, verítéket és könnyeket – ez egészen biztos. De ezen túl rengeteg tapasztalatot is. Mára egyértelműen látszik, hogy azok a cégek vannak legjobb helyzetben, amelyeknek nem szükséges fizikailag is jelen lenniük a működésükhöz. A teljes horeca szektor, a teljes előadói szektor, a teljes idegenforgalom lenullázódott. A legtöbb esetben nem arról van szó, hogy lelassult vagy szűkült a szektor, hanem megállt. Félelmetes olyan szállodákban sétálni, amelyek sosem zárnak be, az év 365 napján vannak nyitva, most mégis üresek. Ott maradt bevétel, ahol volt valami online, valami nem személyes: ételkiszállítás, internetes hirdetési bevétel stb. 

Vannak szektorok, amelyek a korlátozások miatt jelentősen beszűkültek. Ide lényegében minden olyan kereskedelmet lehet sorolni, amely nem a napi igények kielégítésében segítenek: a felsőruházat egyértelműen visszaesett, az elektronikai termékek viszont nem, de ott sem megy minden termékcsoport. Érdekes látni, hogy a kereskedelem korlátja sok esetben nem a kereslet hiánya, hanem a szállítások elmaradása. Most vannak termékek, amelyek normális esetben egy-két nap alatt elérhetőek, de a készletek idehaza elfogytak, szállítás pedig nincs. Forgalmat lehet csinálni, ha van miből. Ez érinti a már említett elektronikai termékeket, de a bútoreladást is például.

Vannak szolgáltatások, amelyek csak személyesen érhetők el. Ilyenek a fodrászat, kozmetika, az edzőtermek, szépségszalonok. És ilyenek az egészségügyi szolgáltatások is. Ezek közül pl. a magánegészségügy egyes szektorait törvénnyel zárták be, a többi esetben részben a törvényi szabályozás, részben a fogyasztók elmaradása a forgalomkiesés oka.

Látszik, ahány szektor, annyiféle oka lehet a problémának. Ennek megfelelően más-más tapasztalatot is hozott a válság.

Egy dologról érdemes még beszélni: a gazdaság egészét a fogyasztás működteti. A nagy állami beruházásoktól az egy doboz gyufáig mindent valaki megrendel, megvesz, kifizet. Ha ez a fogyasztás beszűkül, akkor a gazdaság egésze is beszűkül. Márpedig már a válság elején kaptuk a híreket, hány embert bocsájtottak el a cégek. Akinek nincs munkája, az kevesebbet is fogyaszt (még akkor is, ha van tartaléka). Így önmagában ez a hatás miatt is csökken a kereskedelmi forgalom.

A vírus miatti intézkedéseknek egyszer vége lesz. Pár hónap, esetleg egy-két év alatt minden szektor visszakapaszkodik a válság előtti szintre. De a világ nem lesz ugyanolyan, mint volt a válság előtt, ha másért nem, akkor azért, mert tudjuk: ez bármikor újra megtörténhet. Így az a felelős vállalkozói magatartás, ha előre felkészülünk, hogy legközelebb már ne legyen ekkora a baj. Válság-állóvá kell tennünk a vállalkozásainkat. 

Természetesen ezt nem fogja mindenki megtenni. Vagy azért, mert nem lehet (pl. egy szállodának nem sok lehetősége van), vagy azért, mert nem éri még (csökken a profit, vagy egyszerűen nincs miből lépni). De aki teheti, az akkor jár el helyesen, ha tanul a jelenlegi helyzetből.

Lássunk 8+1 tanulságot, amit a válság mutatott meg nekünk:

Az internetes szolgáltatások jelentősége megnőtt

Elég egyértelműnek tűnik, de ki kell mondani: ami az interneten elérhető, az mindenféle korlátozásoktól függetlenül továbbra is elérhető maradt. Online lehet játszani, online lehet élményekhez jutni és online lehet rendelni is. Egy dolog viszont fontos: hirtelen mindenki online akart elérni mindenkit, így nőtt a netes forgalom, és nőtt a zaj is. Az eddig bevált eszközök hatékonysága kicsit akár csökkenhetett is. Az járt igazán jól, akinek a digitális marketing és értékesítési csatornái nemcsak ki lettek már rég dolgozva, de ráadásul eleve jól is működtek.

A csomagszállítás fontosabbá vált, mint eddig bármikor

Ezt se nagyon kell magyarázni: most így, sokak csak így tudnak eljutni a vevőkhöz. Vagyis legyen stabil és megbízható csomagszállító partnerünk – nem az ár az elsődleges szempont!

Az egyáltalán nem baj, ha van raktárkészlet

A just-in-time gyártási folyamat az, amikor nincs raktárkészlet, minden akkor érkezik a gyárba, amikor azt fel kell dolgozni. Ez volt az első olyan jelentős változtatása a gyártási folyamatoknak, amely kiküszöbölte a raktárkészletet, és az ezzel együtt járó magasabb költségeket. Aztán az online kereskedelem vezette be ugyanezt a kereskedelemben: amikor egy terméket a vevő megrendel, akkor még nem is kell, hogy az a raktárban legyen, a kereskedő ezt követően rendeli meg, így nem áll benne a pénze, és nem kell raktároznia. A mostani válság ezeket a megoldásokat erősen zárójelbe tette: akinek volt árukészlete, az sokkal tovább tudod értékesíteni, az ellátási láncok ugyanis szétestek. Tanulság: továbbra sem baj az, ha a fontosabb termékekből nagyobb árukészletünk van!

A távmunka sokkal fontosabb, mint azt eddig gondoltuk

A távmunka egyes cégeknél megszokott megoldás, másoknál a nagy mumus. Sokat mondó adat, hogy tavaly mindössze a munkavállalók 2,5%-a dolgozott távmunkában. Nos, ez az utóbbi hetekben nagyon megváltozott. Sok cég most döbbent rá arra, hogy lehet hatékony távmunkában is – és ez azonnal meg is kérdőjelezte a hatalmas irodák szükségességét. Más cégek arra jöttek rá, mennyire alkalmatlanok a távmunkához. Ez adott esetben pedig versenyhátrányt is jelentett nekik. És természetesen vannak a távmunkában nem végezhető munkák is – de itt is érdemes elgondolkozni azon, mi automatizálható. A távmunka szerepe és jelentősége tehát megváltozott. Mára az lett a felelős magatartás, ha minden cég kiépíti a távmunka lehetőségét, és ezt gyakorolja is, hogy ne csak egy újabb válsághelyzetben döbbenjen rá, nincs tapasztalata.

A tartalékolás szükséges

Sok cég él úgy, hogy minden bevételét feléli és visszaforgatja. 2020. márciusáig ez egy tökéletes stratégia volt arra, hogy minél jobban optimalizáljuk a működésünket. A havi forgalom behozta azt a bevételt, ami a kiadásokra és a termékbeszerzésekre kellett. Nem volt szükség nagy tőkére, nem volt szükség igazából jelentős hitelre se, a forgalom pörgette a működést. Az így működő cégek most nagy bajba kerültek, ha a forgalmuk leesett. És mivel jó esetben a pénzük a termékekben van, rosszabb esetben elment bérekre, miközben a munka hatékonysága jelentősen zuhant, most működő tőke nélkül maradtak. Tanulság: az a felelős magatartás, ha sikerül legalább 3-4 havi működési költséget felhalmozni. Ez természetesen a várható profit csökkenését is jelentheti, sőt, a növekedést, innovációt is lassíthatja – de biztosíthatja a túlélést. Meg lehet ezt csinálni? Sok esetben biztos nem. De ahol igen, ott nem kérdés, meg kell ezt lépni.

A tulajdon stabilabb háttér, mint a bérlet

Aki most bérelt irodában, bérelt üzletben van, és közben eltűnt a forgalma, azzal szembesül, hogy nulla bevétel, üres iroda esetében is fizetni kell a költségeket (sőt, tudok olyan bevásárlóközpontról, amelyik a megnövekedett takarítási költségeket is kiszámlázta a bérlőkre, miközben a forgalom a töredékére esett). Most az járt jól, akinek a tulajdona a saját üzlete, irodája. A fenntartási költségek jobban aránylanak a használathoz, pl. a villany, víz stb. most kevesebb lehet. Így a vállalkozásnak nagyobb az esélye a túlélésre. 

A több lábon állás lehet a túlélés kulcsa

Ne csak egy dologgal foglalkozz, ne csak egy piacnak dolgozz – ezt most nagyon megtanította a válság. Azok az ügynökségek, azok a szolgáltatók, akik olyan területen érdekeltek, amelyek most bajba kerültek, elvesztették bevételük jelentős részét. És míg a horeca szektor jelentős állami támogatást kap, addig az őket kiszolgáló marketinges cégek nem kapnak semmit. Sok ismerősöm vesztette el az ügyfeleit, sok ügynökség került most kisebb-nagyobb bajba. Ügyfélszerzésnél érdemes lesz erre gondolni, és amikor arról döntünk, mivel foglalkozzunk, milyen vállalkozásaink legyenek, akkor is.

Az innováció kiemelten fontos

Azok a cégek voltak képesek a válságban érintett területeken minimalizálni a veszteségüket, amelyek gyorsan és rugalmasan képesek voltak váltani. Ez az esetek jelentős részében valami új befektetés, valami új fejlesztés volt. Akik képesek voltak új ötlettel előállni, akik nemcsak feltették a kezüket, várva a csodát. A marketing területén is lehetett és lehet innoválni, automatizálni, a korábban elmaradt fejlesztéseket végrehajtani. Úgy tűnik, ez is egy jó iránya lehet a válság túlélésének.

+1: az igazi kockázat maga az ember

Az egész járványhelyzet fontos tanulsága az lehet, hogy a jelenlegi rendszerben a legnagyobb kockázatot mi magunk jelentjük. Elsősorban ugye ránk kell vigyázni, másodsorban rajtunk áll a termelés és a fogyasztás is. Ha megbetegszünk, nincs aki dolgozzon, nincs aki fogyasszon. Ha elbújunk a karanténban, akkor a gyárak leállnak, a fogyasztásunk beszűkül. Ha betartjuk a korlátozásokat, akkor rengeteg olyan dolgot nem teszünk, ami a gazdaságot működteti. Ebből viszont egyenesen következik, hogy a termelés szempontjából a legnagyobb biztonságot az automatizálás jelenti. Minél több dolgot oldanak meg robotok, annál kisebb kockázatot jelent az ember.

Egy biztos: a koronavírus miatt kialakult helyzet számos tanulsággal szolgál. Abban is biztos vagyok, hogy ettől nem fog gyökeresen megváltozni az életünk. De a lehetőségünk megvan arra, hogy felkészüljünk hasonló helyzetekre, és legközelebb már sokkal kisebb károkkal éljünk túl egy ilyen helyzetet.

A koronavírus 8+1 tanulságaA cikk eredetileg az alábbi címen jelent meg:
https://onlinemarketing.blog.hu/2020/05/04/a_koronavirus_8_1_tanulsaga